Miben tér el a német szórend a magyartól
A német szórend furcsaságai
Az a csavaros német szórend…!
Miben tér el a német szórend a magyartól? Mindenben! Ha egy kicsit le akarom egyszerűsíteni a dolgot. Először is: a magyarhoz viszonyítva sokkal kötöttebb a német szórend. Például az ige helye nagyon erősen meghatározott, kijelentő mondatban csakis a második helyen állhat. Ez rögtön a tagadásnál gondot tud okozni, pl. „Nem értem” = „Ich verstehe nicht.” vagyis az ige annyira erős, hogy nem előzheti meg a tagadószó, hiába is rá vonatkozik. De hogy lásd, miért is probléma ez eleinte, ha nem igét tagadunk, hanem pl. melléknevet, akkor bezzeg már az előtt áll a „nicht”, vagyis a tagadószó: „Der Rock ist nicht blau.” = A szoknya nem kék.”
Miben tud segíteni a német szórend?
Igen, a német szórend segíteni is tud, nem csak gúzsba kötni. És hogyan? Pont az ad kapaszkodót, amit eleinte hajlamosnak vagyunk korlátnak megtapasztalni. Tehát: ha begyakorlod a mondatformákat, akkor tulajdonképpen egy hathatós építési tervet kapsz, hogyan rakd össze a mondataidat. Ahhoz, hogy ez automatikusan menjen, sok gyakorlásra van szükség, mert később már nem kell minden egyes mondatodon külön-külön görcsölni, lazán, „ösztönből” helyesen fogod összeállítani.
A német szórend rejtelmei, jöjjenek a példák!
Alapvetően három fajta van belőle: egyenes szórend, fordított szórend és mellékmondati, közkeletű nevén ’KATI’ szórend. Nem sok, ugye? A használata alapszinten nem is nehéz. Amikor aztán jönnek a minél többszörösen összetett igealakok, akkor megizzasztják ugyan az embert, de megnyugtatlak: ezeket a hétköznapi érintkezés folyamán senki sem használja. Lássunk rá néhány példát!
Egyenes szórend
Egyenes szórendet használunk a németben a kijelentő mondatoknál, pl.
Ich gehe nach Hause. – Hazamegyek. (Szó szerint: Én megyek haza.)
és a kiegészítendő kérdő mondatoknál:
Wann kommst du nach Hause? – Mikor jössz haza?
Ez a két legfontosabb eset. Lényeg, hogy az igei állítmány a mondat második helyén áll. Az alany vagy közvetlenül előtte vagy mögötte állhat csak, minden egyéb mondatrész helye kötetlenebb.
Fordított szórend
A fordított mondat két legfontosabb előfordulása az eldöntendő kérdő mondat:
Kommst du heute abend nach Hause? – Hazajössz ma este?
és a felszólító mondat:
Komm heute abend nach Hause! – Gyere haza ma este!
Az igei állítmány tehát a mondat első helyén áll, minden más utána.
Ezeket részletesen, példákkal illusztrálva videómagyarázatokban bemutatom a Gyorstüzelő német nyelvtudás nyelvtanfolyamban. Ha érdekel, kattints!
Mellékmondati („Kati”) szórend
Mellékmondatokban használjuk, ez már nem teljesen kezdő szint. Pl.:
Ich hoffe, dass du morgen nach Hause kommst. – Remélem, hogy holnap hazajössz.
A szórend tehát: kötőszó (k) – dass, alany (a) – du, többi mondatrész (t) – nach Hause, igei állítmány (i) – kommst.
A magyar gondolkodás esete a német szórenddel
Röviden és tömören: Nem hiszek abban, hogy valakinek „nem áll rá az agya” a német nyelv logikájára. Olyan van, hogy nem gyakorolsz eleget, olyan nincs, hogy nem tudod elsajátítani a gondolkodásmódot.
Mennyi gyakorlás az „elég”?
Ha engem kérdezel, napi 45-60 perc fókuszáltan, megszakítás nélkül. Ennél kevesebb is elég lehet, de ennyi idő kell ahhoz, hogy a rettegett német gondolkodásmód, vagyis például a német szórend automatizálódjon. Ha mindig azzal foglalod le az agyad, hogy próbálsz helyes szórenddel elmondani egy mondatot, akkor a tartalomra már nem nagyon tudsz koncentrálni, vagyis nem igazán várható élvezetes, értelmes beszélgetés. Itt adok neked további ütős némettanulási tippeket: Ötlettár
Hogyan tudsz közelebb kerülni a német szórend, a német gondolkodás furcsaságaihoz?
A komplett mondatok, kifejezések tanulása az első lépcső, ezt már olvashattad nálam (pl. itt: https://nemettanulasagival.hu/a-folyekonyan-nemetul-modszer/). Egy időn túl azonban nem árt tudatosítani, mi miért van úgy, vagyis amikor már rendelkezel némi alapszintű németnyelv-tudással, mindenképpen szükség lesz a nyelvtani szabályok tisztázására. Persze csak akkor, ha minél helyesebb nyelvtudásra törekszel. Megértetni magad anélkül is sikerülni fog, csak a mondanivalód tele lesz tűzdelve hibákkal. Tehát: bátran tanuld a kifejezésgyűjteményeket, mondatsorokat, és ne félj a német gondolkodás különbözőségétől, csak HASZNÁLD! 🙂
Idén érettségizők, figyelem! Egyéni felkészítéssel segítünk nektek, akár középszintű, akár emelt szintű érettségit szeretnétek tenni. Olvassátok el részletesen: https://nemettanulasagival.hu/skype-nemet-ora/
Ha pedig sürgősen szükséged van használható német nyelvtudásra, akkor katt ide: https://nemettanulasagival.hu/gyorstuzelo-nemet-nyelvtudas/
Kedves Ági!
Én a Copilot-tal elmélkedek kissé, amely az SVTI ill. a TISV rövidítéseket is használja a KATI szórend-re. Honnan vehette ezt? Ráadásul vegyes a kép: S – Subjekt, V – Verb, T – többi mondatrész, I – ige. Természetesen nem mindent fogadok el tőle, de kíváncsivá tett, hogy ilyen rövidítés is van. Azt mondja, nem ő találta ki. Megadta pl. ezt a linket.
Köszönettel: Ökrös Mihály.
Kedves Mihály!
Kíváncsivá tettél, és én is megkérdeztem a Copilotot. (Én leginkább ChatGPT-t meg néha Gemini-t használok.) Copilot válasza:
SVTI = Subjekt – Verb – Temporal – Instrumental/Modal – Lokal – Objekt
Ez egy főmondati szórend-minta, ahol a mondatrészek tipikus sorrendje a következő:
1. S = Alany (Subjekt)
2. V = Ragozott ige (Verb)
3. T = Időhatározó (Temporal)
4. I = Eszköz vagy mód (Instrumental/Modal)
5. L = Helyhatározó (Lokal)
6. O = Tárgy (Objekt)
Példa:
Ich schreibe heute mit einem Stift in der Schule einen Brief. → „Ich” (S), „schreibe” (V), „heute” (T), „mit einem Stift” (I), „in der Schule” (L), „einen Brief” (O)
TISV = Temporal – Instrumental/Modal – Spatial – Verb
Ez inkább a mellékmondati szórend értelmezésére használt minta, különösen akkor, ha a mondatrészek sorrendjét akarjuk megérteni a ragozott ige mögött. A mellékmondatban ugyanis az ige a végére kerül, de a többi mondatrész sorrendje is számít.
Példa:
…, weil ich heute mit einem Stift in der Schule einen Brief schreibe. → A „schreibe” az utolsó, előtte jönnek a TISV elemek.
Tehát ő már a kati szórenden belüli határozók szórendjére is utal a betűszós rövidítéssel. Ami nem csoda, ha nem festett ismerősen, mert leginkább a TeKaMoLo rövidítést szoktuk használni (Temporal – időhatározó, Kausal – okhatározó, Modal – módhatározó, Lokal – helyhatározó. Ami azért némileg leegyszerűsítő, hiszen pl. módhatározóként jelöli azt is, amit magyarul társhatározónak hívunk.)
Remélem, ez így már érthető.
Üdvözlettel:
Ági
Kedves Ági!
Rilke versében olvasom (Die Nonne) a következő, elvileg szabálytalan szórendű mondatot: „Da küsste kühler sie die Priesterin / und sprach:” Kérdésem: kire vonatkozik ez a „sprach”, vagyis kinek a szólama következik – a „sie” vagy a „die Priesterin” által megnevezett személyé? Köszönettel: Pál
Kedves Pál!
A mondat szórendje valóban kicsit „költőien helytelen”, mint a versekben sokszor. De mivel az első tagmondat alanya a „Priesterin”, így az „und” utáni ige is rá vonatkozik, tehát ő beszélt. Az egyenes szórendet vonzó kötőszavak közül csak az „und”-nál lehet elhagyni az alanyt a második tagmondatból megegyező alanyok esetén.
Netán a vers fordításán dolgozik? Érdekelne majd a végeredmény.